A Hagia Sophia bevétele után ismét bepróbálkoztunk a Kék Mecsettel (Sultanahmet Camii). A második napunkon nem még vállaltuk be, mivel azt mondták, az ima során nem jöhetünk ki, az meg cirka másfél óra. Talán a rossz idő miatt, de a múltkori emberáradat töredéke kolbászolt csak a dzsámi udvarán. Minket ez különösebben nem zavart, sőt...

Itt a belépés ingyenes és mint kiderült, ha nincs ima, akkor megyünk be és addig maradhatunk ameddig az el nem kezdődik. A turista bejárat oldalt várt minket, de a sok birka a jól látható útbaigazító táblák ellenére feszt elöl akart behatolni az objektumba.

Az előtérbe érve itt is zacskózni kellett a cipőnket, a hölgyeknek kendőt is osztogattak - már akinek nem volt - nem léphettek be fedetlen fővel. Ahogy beléptünk rögtön szembe tűnt miért is nevezik Kék Mecsetnek, de előbb kukkantsunk ismét a múltba.

A törökök számára megalázó zsitvatoroki béke* és a perzsákkal vívott, később elvesztett háború után Allah kiengesztelésére építtette I. Ahmed. Az építkezést saját kincstárából finanszírozta, eltérve elődeitől, akik a háborús zsákmányokból emeltették monumentális épületeiket. Röviden: erre I. Ahmed gatyája is ráment. A mecset a konstantinápolyi palota - a bizánci uralkodók palotájának - helyére épült. A dzsáminak egy részét ezen palota alapjaira helyezték, ezáltal megmaradtak az ott kialakított katakombák, sírhelyek. Az építkezést 1609-ben kezdték és a szultán akarata az volt, elkészülte után ez legyen az oszmán birodalom első számú imahelye. 1617-ben nyitották meg, de teljesen csak I. Musztafa szultán uralkodása alatt készült el.

Az épületet hatalmas kövekből, márványtömbökből emelték, az oszmán török építészet legkiemelkedőbb alkotása. Kupolája 43 méterre magasodik, melyet 4 hatalmas márvány oszlop tart. Udvara viszonylag kicsi az épület méreteihez képest. Közepén a "szokásos" kúttal, ahol az imára igyekvők moshatták meg lábukat, arcukat - ma már ez a kút nem üzemel, a rituális mosdást az udvar külső oldalán sorban elhelyezett kis kutaknál ejtik meg. A mecset belsejének egy részét húszezer, kézzel készített kék inziki csempe borítja, miket 50 különböző motívummal díszítettek. A csempék színe adta a mecset "becenevét".

A belső tér legfontosabb eleme a mihráb, a Mekka irányát jelző fali fülke. A Kék Mecset mihrábja gondosan faragott márványból készült, cseppkő formájú. A hozzá kapcsolódó falakat kerámiacsempék borítják. Tőle jobbra található a gazdagon díszített minber vagy pulpitus, ahonnan az imám vezeti az istentiszteletet péntekenként, illetve ünnepnapokon. A mecsetet úgy tervezték, hogy minden pontján kitűnően lehessen hallani az imámot.

A mecset délkeleti sarkában található a szultáni kioszk, melyhez két kisebb pihenőszoba is társul. Ezekben a pihenőszobákban húzódott meg a nagyvezír a janicsárok 1826-os lázadása idején. A szultáni fülkét tíz márványoszlop tartja, saját mihrábbal rendelkezik, melyet régen jáderózsák és aranybevonat díszített. A fülkében 100 darab, arannyal díszített Korán is volt, beépített és aranyozott könyvespolcokon.

A mecsethez 6 minaret tartozik, ami annak idején kisebb felháborodást keltett, mert a mekkai dzsáminak is ennyi van. Ezt a sújos vitát a szultán úgy próbálta ellensúlyozni, hogy pénzt adományozott egy hetedik minaret építésére Mekkában. A minaretek erkélyeiről minden ima alatt felcsendül a müezzin hangja. Annak idején a minaretet emberünk napi ötször mászta meg. A modern technika már megadja a müezzineknek azt a kényelmet, hogy hangosbeszélőn, mászás hívják a híveket a dzsámiba. A kis lusták...

Térjünk vissza azonban hőseinkhez. A dzsámi adományokból összegyűjtött puha szőnyegén lépdelt M, Fk és Poly. A belső tér úgy egyharmadán ténfereghettek, mivel a nagyobb, elkerített részére csak az imádkozó muszlimok mehettek be. Ott Mekka felé fordulva mormolták imájukat a férfiak, ugyanis a nők itt egy hátsó elkerített részen imádkozhattak - de egy előző posztban már említettük.

A turisták a hátukat a monumentális oszlopoknak szegve hédereztek a puha szőnyegen, stírölve a hatalmas kupola gazdagon díszített csempéit. Az időnk ismét lejárt. Indulnunk kellett mert a müezzin már nagyon készülődött. A kijáratnál még rácsodálkoztunk a mekkai mecset makettjére, majd újra nekiiramodtunk az esőben. Egy gyors kebab (2.50TL-ér igazán sz@r), majd cél a szállás, ahol már türelmetlenül várt ránk Vic és J, akik ugye a Hagia Sophia meglátogatása előtt megléptek. Az előre megbeszélt programra készültek néhány doboz Efessel. Este belevetjük magunkat az Isztambuli éjszakába és meglessük hogyan szűrnek a török ifjak :)

*A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte I. Rudolf magyar király (1576-1608) és német-római császár, magyar és cseh király (1552-1612; ott II. Rudolfként szerepel) és I. Ahmed oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál.