

| második hónap | 09.10.22. |
Jaisalmer mar jocskan benne van a sivatagban, s ez nemigen kerulheti
el az ember figyelmet. Amint kikaszalodtunk a busz “sleeper” dobozabol
rogvest arcon csapott minket a 42 fokos levego – a helyi Indian nyar
(iden persze rekord meleg, a helyiek vallomasa szerint). Mar a
varoshoz kozeledve erzekeltuk, hogy igen kompetitivek a vendeglatosok,
akik az olcso szallashoz szimte kotelezo jelleggel teve szafarit is
csatolnak. Ertsd: Meg mielott a varosba ertunk volna sorra kopogtak be
a dobozunkba, majd tiszta joszandekbol be is nyitottak, hogy a
legkedvezobb piaci ajanlatokkal ebresszenek, s egyben figyelmeztessenek
arra, hogy a tobbi lobbista mind kormonfont csalo gazember, mig ok
csaladtagkent kivannak minket otthonukba fogadni, hogy oruljun a
lelkunk minden egyes Jaisalmerben toltott percben.
Amint megerkeztunk, megostromoltak. A new yorki tozsde zaja a
legpezsgobb tranzakciok idejen egy muslinca zummogesenek hatott volna
a kiabalok hangorkanjahoz kepest. Feltalalomra elmentunk az egyik
joemberrel, aki jo arat es autos hazhozszallitast ajanlott (persze az o
“testvere” is a reggeli ebresztok kozott volt).
Valoban kivalo szobat kaptunk, s meg is lepodtem, mikor masnap
reggel egy meretes csotanyt talaltam a furdoszobai vodorben(akit persze
meg Simon ebredese elott tengeri temetesben reszesitettem, a panik
elkerulese vegett). A kivalo kabel TV es a nevetsegesen baratsagos ar
miatt azert maradtunk meg egy ejszakat, am a teve safarit egy
ellenseges hoteltol rendeltuk meg, mivel jobb arat ajanlottak, s
Christina, a francia hotel vezeto tarsa 2006-ban, 2008-ban es 2009-ben
is megnyerte a jaisalmeri tevefutamot – nem tudni mi tortent 2007-ben,
de en valami osszeeskuveses szabotazst sejtek az ellenfelek reszerol.
A safari reggelen persze elaludtunk, tekintve, hogy elozo ejjel a
Death Proofot neztuk. Lihegve erkeztunk tobb mint fel praval a
megbeszelt idopontot kovetoen a talalkozo helyszinere a vereseg biztos
tudataban. Itt a szervezok teljes ertetlensegevel talalkoztunk, akik
kozoltek, hogy nem kestunk el, s kulonben sincs senki mas a csoportban,
igy akkor indulunk, mikor csak kedvunk tartja.
Ezzel talan nem ertett volna egyet Musa (Mustapha), aki mindez ido
alatt a sivatagban vart rank harom teve tarsasagaban. Amint
megerkeztunk kozolte is, hogy keso van, s nagyon nagy a meleg (, ha
csak rolatok lenne szo, idiotak nem erdekelne, de nekem es a teveknek
is tul nagy a hoseg). Musa a hatvanas eveiben jaro, tapasztalt
tevehajcsar, aki raadasul az egyik teve, Lalu tulajdonosa is. A
tarsasag fennmaado tagjai pedig Keseria, a vezer teve es Kalu. Simon
Lalun (nekunk csak “Lajos”), en pedig altalaban a sor vegen (ott a no
helye), Kalu (baratainak “Karoly”) hatan razkodtam.
A sivatag hajoja korantsem siklik oly meltosajteljesen a
naplementebe veszo dunek felszinen, mint azt a Kabir Bedi filmek
alapjan joggal elvarna az ember. Eloszor is: a teve budos allat. Nem
csak hogy fingik (ehhez az ember tabori elmenyei reven viszonylag
hozzaszokik), de rothadt novenyeket bofog fol menet kozbe, mely szagat
jotekonyan az utasara hordja a szel. Masodszor: a teve kenyelmetlen.
Nem jar hozza kantar, igy az embernek eselye sincs kitamasztania magat,
s tehetetlen husdarabkent pattog a pupjan.
Mindemellett, a teve kedves allat, soha nem panaszkodik, hosszu
szempillaival kedvesen pislog, ha le kell fekudnie, hogy a hatara
maszhasson az ember, s ket helyen hajlik a laba a bokajan kivul. Ezen
felul - Simon kulon ertekelte, hogy igen kompaktak a herei. A ganaly
turok pedig azt ertekelik, hogy pont akkorat bogyozik, amekkorara ok
gyurmak a labdacsukat: eljen a “ready made”.
Kulinaris ertelemben a harom sivatagban toltott nap nem volt
utazasunk csucspontja. Musa kisse agglegenyesen fozott, peldaul nem
pepecselt olyasmivel, mint az etel letakarasa homokvihar idejen.
Megprobaltu vele megbeszelmi, hogy mi fozzuk egyszer a vacsorat, de
kozolte, hogy mi azt nem tudjuk, s mire visszatertunk esti setankbol,
mar keszen gozolgott a csilis lencse, ambol nagylelkuen kivette a
paprika darabokat, mivel kertem, hogy ne erosre csinalja (persze
addigra mar minden ereje bele fott).
Amit viszon semmi nem felhozot be, az a homokdunek felett vilagito telihold.
48-53. nap
2009 oktober 2-7.
Jaj, de jo. hogy koran beertem a Goethe Institutba, es a konyvtarban ratokneztem :))))
Szupi, hogy ilyen klassz kalandotok volt, a tevek valoban rusnya, de praktikus fergek.
Rohanok orara!
CsokA
Sziasztok
Itt Bagyo!
Tetszik a stilusod Janka ahogy mesélsz indiàrol.
Végignéztem, élveztem.
Puszillak benneteket: Bagyo
Jánosom, sziporkázol:)
na, végre tudok kommentelni, a Maoz gépén ez nem ment...
Éljen a sivatag! Éljen a 42 fok! Nem féltetek? Én tutira féltem volna. A skorpióktól meg kígyóktól. Nekem ez a vesszőparipám. Nem szeretem a csipőset, Janka, részvétem. Meg hogy ti ne tudnátok? Nna.. Bár ki tudja, állítólag a szivar attól olyan igazán, hogy a dohányleveleket a combjokun görgetik a nők. Talán a paprikás a la sivatag lényege, h sercegje a homok a fogad alatt.
Janka, naggggyon jó a mese, csak így tovább! Ma némi kirándulással megmozgattuk tagjainkat, aztán ki-ki vissza a teendőjéhez. Ja, előtte egy régi szűrővel befoldoztuk a tető alatt, a szigetelés kiszellőzét szolgáló hálón lévő lukat, amit a mókus rágott, s azóta a környék összes madara oda jár kőzetgyapotért a fészkéhez. A fuvar hatékonysága legfeljebb 10%-os, a gyep, az erkély minden csupa elszórt, sárgán tündöklő kőzetgyapot. Arról nem beszélve, mennyire aggódtunk, hogy a fiókák szilikózist kapnak. Lóf...t! Vissza a természethez, gyűjtsenek fűszálakat, árvalányhajat, a kiserdőben kifésült kutyaszőrt, mittomén.
Különben is, a padláson megnéztük a károkozás mértékét, és utána a plafonon lévő padlásajtó felcsukásakor úgy pofánvertem magamat annak a fogantyújával hogy belűlről felhasítottam a számat a fogammal. Még jó, hogy ki nem tört, vagyis hát be nem nyomódott a jobb alsó egyesem.
Megyek tanulni, mert kedden az első három fejezetből szódoli, és hát vannak fehér foltjaim.
CsókA
Halci, az Odeonba csak simán beiratkozom, és elhozhatok egyszerre 3 vhs-t és egy dvd-t? Kinéztem 4 filmet, és nincs ott ismerősöm, aki segíthetne :((
|
Előző post
Nagytotalrol nyitunk. Madarperpektivaban egy kisvaros fotere, kozepen a szinpaddal. Felulrol megvilagitott nezoteren idos no ul mozdulatlanul. Kisebb csapat gyerek rohangalja korbe (kisfiuk gyepaljak egymast... |
Következő post
A gerillakat szallito jeep a hosszu combok latvanyara persze belehajt az utszeli csirkeolba. A no elegedetten leparkol a lotargoncaval az ut szelere. Az automatika kinyitja az utanfuto platojat, mire a lo fara kette nyilik es egy lehajthato szarnyu minijet gurul le az utra... |
|
|
|
||
| Vissza az oldal tetejére | ||