Mindenkit szeretettel meghívunk egy Találkozásra, egy beszélgetésre, egy sörözésre, egy tapasztalatcserére, egy vetítésre, vagy mindegy hogyan nevezzük, a lényeg, hogy találkozzunk! Nem baj...

Még kicsit furcsa minden, még szokatlan újra itthon. De ahogy annyi mindent az úton, ezt is meg fogom szokni. :) Most 5 könnyű nap következik. Reggel 25km Budapesten, Magyarország fővárosában...

Olderfjordban annyira bennem volt az indulhatnék, hogy elfelejtettem, hogy reggel 6 óta nem ettem. 30km után egy ház füves behajtóján kuporodtam le és faltam fel egy konzervhalat és egy konzervkukoricát...

Hétfő reggel Arnt felajánlotta, hogy bevisz kocsival a városba, hogy megcsináltassuk a sportboltban a kerekemet. Odakint esett az eső, így eszembe se jutott visszautasítani a kedvességét. Útközben jót beszélgettünk...

Hazafelé a gyönyörű, de egyhangú Lappföldön egyedül tekerve azon gondolkodtam, hogyan lehet igazán boldogulni az életben. Oké, hogy most száz napig elvagyok itt a bringatúrával, ez szép és jó...

Épp abban a pillanatban érkezett meg Arnt az autójával és egy másik couchsurferrel, amikor megtaláltuk a házát. Bent levedlettük a vizes ruháinkat, és forró bögre teák tucatjainál megindult a nagy diskurzus a konyhában...

Altaban a késői érkezés után persze nem keltünk korán. A reggelinél elbeszélgettünk két német túrakerékpárossal. Utánfutókkal nyomták, láttuk őket már este is, de akkor azt hittük...

Reggel szemerkélő esőre ébredtünk. Nándinak nem sokat száradtak így a kerítésre kiteregetett ruhái… :) Megreggeliztünk a konyhában, főztünk egy teát, majd összepakoltuk a táborunkat...

Miután elhagytuk Tolgrim barátunk lakását, a közeli parkban, padok, virágok, sipítozó sirályok, és néhány idős, üldögélő figura között költöttük el a szokásos reggelinket: müzlit szendvicsekkel...

Tromsø-ben épphogy csak sikerült az előírt 12 órára elhagyni a kempinget. Reggeli a konyhában, gyors búcsú Nuno-éktól, majd irány vissza a hídon a városba. Kerestünk egy boltot, ahol vettünk reggelinek valót...